A pedagógus

Az oktatásnak és a pedagógus szakmának mélyrenyúló gyökerei vannak a Király családban. Király Endre édesapja, nagyapja és dédapja is híres pedagógusok voltak.
Dédapja, Király János (1768 -1828), tanító Nyíregyházán. A nagyapa, Király József Pál (1810 -1887), a soproni evangélikus tanítóképző alapítója (1858), és később, nyugalomba vonulásáig (1883) igazgatója. A pedagógus szakma iránti vonzalom leányágon is öröklődött, hiszen Király József Pál két leánygyermekét, Bertát (1849-1909) és Emmát (1853-1922) mint a kismartoni (ma Eisenstadt) első nyilvános óvoda megalapítóját ill. a város kiváló pedagógusát tiszteli az utókor. 2009 óta egy eisenstadti utca neve emlékeztet munkásságukra.
Apja, Király Ernő (1855-1933), a selmecbányai evangélikus Lyceum történelem szakos tanára, majd igazgatója.
Nem csoda hát, hogy Király Endrét, bár mérnöki diplomával rendelkezik, a családi hagyományok és az örökölt pedagógiai készség az oktatás felé vezérlik.
Király Endre ízig-vérig pedagógus. A sikeres pedagógia két alapvető követelménye, az önzetlenség és az emberszeretet, alaptermészetének jellemző vonása. Különösen szereti a szakoktatást, amelyet a legnehezebb és egyben a legnemesebb oktatási ágként értékel, mert - szavait idézve -  „ a szakoktatás nem csak pedagógiai érzéket, de alapos szakmai tudást is követel”.
1928-tól szaktanári állást vállal az Újpesti M. Kir. Áll. Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma az iskola mint Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium működik). Itt már tevékenysége első évében elsőként vezeti be Magyarországon az atomfizika ipari-színtű oktatását. A szaktanárok és oktató-művezetők szünidei tanfolyamának magas színvonaláért a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Miniszter személyes levélben fejezi ki elismerését. 1929-ben beindítja az öntőműhelyt, és váci áthelyezéséig (1948) elméleti és gyakorlati oktatást folytat. Itt dolgozza ki a vas-szén állapotábra  új értelmezését, amelyben a különböző ötvözet állapotoknak elsőként nyújt magyarázatot, és így az ábrát érthetőbbé, oktatását könnyebbé  teszi.
1943-ban kinevezik a Szakiskola címzetes igazgatójává.

A volt Újpesti M. Kir. Áll. Fa- és Fémipari Szakiskola,  ma Újpesti Két Tanítási nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium.

Az Országos Közoktatási Tanács felkérésére 1941-től részt vesz egy kohóipari középiskola tananyagának kidolgozásában. E munkálkodását a II. Világháború szakítja meg.

1947-től az Iparügyi Minisztérium megbízásából megszervezi a volt váci Bőripari iskola helyén  az  Öntőipari Szakiskolát, amelynek összeállítja a négy évre szóló tananyagát, órarendjét (lásd lent). Az iskola hamarosan felveszi a  „Munkaerőtartalékok Hivatala (M.T.H) 204. iskola” , majd 1994-ben a  „Király Endre Szakiskola és Szakmunkás képző” nevet.

Király Endre az Első Országos Műszaki rajzolói Tanfolyam résztvevőinek magyaráz. Újpest, 1942


Király Endre Szakiskola és Szakmunkásképző, Vác, 1994.                             A volt Öntőipari Szakiskola épülete.


Részletek a kohóipari középiskola műszaki tananyagából. Király Endre kézírásos összeállítása. 


 Vegyi ismeretek. Második, harmadik és negyedik évfolyam tananyaga.



Ipari gyártás és anyagismeret. Harmadik és negyedik évfolyam tananyaga


Kohászat. Második, harmadik és negyedik évfolyam tananyaga.


Gépismeret. Második és harmadik évfolyam tananyaga.


Király Endre diákjai emlékeznek

1943-1988, az évek múlása és a földrajzi távolság ellenére, az Újpesti Fa és Fémipari Szakiskola volt diákjai üdvözletüket küldik tisztelt tanáruknak.




A találkozás résztvevőinek névsora